Palma de Mallorca
Mallorca Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek tagja, fővárosa Palma de Mallorca. A sziget területe 3640 km2, amely több magyarországi megye területét is meghaladja. Mallorca tengerpartjának hossza több, mint 550 km, legmagasabb pontja pedig az 1445 méteres Puig Major, amely azonban nem megmászható, így a legmagasabb elérhető csúcsnak az 1364 méter magas Puig de Massanella számít. Kevés más szigettel összehasonlítható szépségének, illetve annak köszönhetően, hogy télen is kellemes hőmérséklet van, rendkívül kedvelt turistacélpont, sokan a tömegturizmus szinonimájának tekintik. A sziget a napozáson, fürdésen, és a sziget szépségében való gyönyörködésen kívül még rengeteg dolgot kínál, úgy mint gyalogtúrák lenyűgöző szépségű helyekre, biciklizés, golf, természetjárás, mélytengeri merülés, sziklamászás, kiváló éjszakai élet, változatos szórakozási lehetőségek. Mallorca rendkívül egyedi és szép állat- és növényvilággal rendelkezik, ezért a kirándulás, és a búvárkodás különösen nagy élményt nyújt. Spanyolország legnagyobb szigetét már igen régóta lakják, régészeti leleteket tártak fel már a Paleotikum (a korszak Kr. e. 6000-4000-ig tartott) idejéből is. Kr. e. 123-ban Mallorca római uralom alá került, majd a Vandálok, és a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott a sziget. A mór uralom, és Aragónia uralma után független is volt, Mallorcai Királyság néven, Spanyolországhoz pedig a 18. század elején került. Az alábbiakban bemutatjuk Mallorca rengeteg üdülő-települése közül a legnagyobbakat, legnépszerűbbeket, és legszebbeket, majd természeti-, és építészeti szépségei, és nevezetességei közül a legismertebbeket.
Alcudia Mallorca egyik fő turista-központja, amely igen jó hírnévnek örvend. Az észak-mallorcai üdülőhely Palma de Mallorcától 40 km-re, a repülőtértől pedig 45 km-re található. A város üdülőterületének 8 km hosszú, fehérhomokos, kék zászlós, talán a sziget legjobbjának számító, bárokkal, éttermekkel, és üzletekkel körülvett tengerpartja (Puerto Alcudia) mellett számos remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt Alcudia. Az alcudiai Hidropark az aquaparkok szerelmeseit kényeztetheti el. A Hidroparkban a remek csúszdák mellett bungee jumping, golf, és egyéb "száraz" szórakozási lehetőségek is kipróbálhatók. A gyermekek szórakoztatásáról a El Laberinto, a különleges labirintus-park is gondoskodik. Alcudia csodálatos óvárosát mór falak fogják közre. Római emlékek is vannak itt: a Pollentia a régi római város maradványa, és egy kis amfiteátrumnak is helyet ad az óváros. Vasárnaponként, és keddenként az óvárosban piac működik.
Aki Mallorca keleti partján nyugodtabb, csendesebb, családbarátabb nyaralásra vágyik, az a fiatalokkal teli, zsúfolt Platja de Palma helyett Cala D'ort választhatja. A festői településnek hét öble van, melyekből hat saját stranddal rendelkezik, míg a 7. egy yacht-kikötő, remek éttermekkel. Cala D'Or egész évben csendes, bár a júliusi, és augusztusi hónapokban itt is megjelenhet a tömeg, akiket elvarázsol a strandok szépsége. Cala D'Or különbözik sok mallorcai üdülőhelytől abban, hogy saját stílusa van. Túl magas épületek építése itt nem engedélyezett, és a legtöbb ház fehér, ibizai stílusban épült.
Cala Millor Mallorca keleti partjának legnagyobb, és első számú üdülőhelye. Ez Mallorca egyik első üdülő-települése. Az első itteni szálloda 1933-ban épült, mára 61 szálloda, és 65 apartman létesült. Számos magas szálloda, üzlet, bár, és szórakozóhely található itt, a keleti parti települések közül Cala Millornak van a legpezsgőbb éjszakai élete. A vendégek szórakozásáról golfpályák, és egyéb sportpályák, és több más szórakoztatóipari egység gondoskodik. Cala Millort északról a csendesebb, és nyugodtabb Cala Bona, míg délről Sa Coma határolja.
Cala Sant Vicenc, Mallorca keleti részének egyik kisebb üdülőhelye főleg a partot határoló lélegzetelállító sziklák miatt kiemelendő. A tenger, és a napsütés mellett így itt a csodás környezet is élvezhető. Cala Sant Vicenc három kis stranddal, néhány bárral, és étteremmel rendelkezik.
A 840 fős lakossággal rendelkező Deia Mallorca egyik legkisebb, ugyanakkor egyik legismertebb települése, számos irodalmár, és zenész lakója miatt. Az idillikus, narancs-, és olajligetekkel határolt, festői stranddal rendelkező falut olyan hírességek keresték fel, mint Laura Riding, Mike Oldfield, Kevin Ayers, Paul Hogarth, vagy Matti Klarwein. A Virgin Records moguljának, Richard Bransonnak luxusvillája is van Deiában.
Magaluf, vagy Magalluf vitathatatlanul Mallorca party-fővárosának számít. Egy nagy stranddal (Platja de Magaluf), és egy kisebbel (Cala Vinyes) rendelkezik. A fiatalok éjszaka számos szórakozási lehetőség közül választhatnak, bárok, és klubok tucatjai fedezhetők fel, melyek közül sokakat Európa legjobb szórakozóhelyeinek tartanak. A legnagyobb magalufi klub a BCM. A legtöbb szórakozóhely a Punta Balena dombon, és a főutcán van. Nappali szórakozási lehetőségekben (go-kart, aquapark, (vízi)sportolási lehetőségek, lovaglás) sincs itt hiány. Mindenképp megemlítendő a magalufi Kalóz-show, amelyet sokan magalufi nyaralásuk csúcspontjának tartanak. 1980-as nyitása óta mintegy 3 millió látogatót szórakoztatott a gyermekek, és felnőttek számára is nagy élményt szerző, kiváló családi kikapcsolódást nyújtó előadás. A kalóz-show Magaluf egy nagy színházában van, amelyben egy életnagyságú kalózhajó van. A fedélzeten helyet foglalva megkezdődik az interaktív show. Morgan kapitány kalandjait tehetséges artisták, táncosok, és akrobaták mesélik el. Szerda, és péntek esténként a felnőttek számára "vágatlan változatot" is előadnak, ahol csúnya szavak is elhangzanak, és a szereplők is alulöltözöttebbek.
Palma Nova Mallorca egyik első tömegturizmus-célpontja, 15 km-re nyugatra található Palma de Mallorcától. A település az 1960-as években épült, a csodálatos, fehérhomokos, kristálytiszta vizű tengerpart köré. Szépségéhez a közeli hegyek is hozzátesznek. Három strandja van, és a szórakozási, és időtöltési lehetőségek is megszámlálhatatlanok. Magaluf mellett található, amely Mallorca éjszakai életének a központjának számít, de Palma Novában is számos fiatal nyaral, itt egy diszkó található. Palma Nova Magalufnál viszonylag csendesebb, kevésbé zsúfolt célpontnak számít.
Platja de Palma a palmai öböl nagy, és jól ismert üdülőhelye. Palma de Mallorcától 10 km-re, míg Mallorca nemzetközi repülőterétől csupán 2 kilométerre fekszik. Sok étterme, üzlete, és élettel teli éjszakai élete van. A tengerpart mentén számos sportolási, és szórakozási lehetőség van, de Palma de Mallorca is közel van, így a Platja de Palmán való nyaraláskor könnyen megtekinthetők a főváros nevezetességei. Playa de Palma rendkívül népszerű a fiatalok, és főleg a német fiatalok körében, akik szórakozását számos éjszakai üdülőhely is szolgálja. Igen sok ember üdül itt nyaranta, így ez a rész nem a családi üdülés színhelye, de a bulizásra, és tömegre vágyó fiatalok kedvenc helye lehet.
A Palma Nova, és Peguera között található Santa Ponsa a nagy öböl, a Platja de Santa Ponca köré épült, ezen felül két, stranddal rendelkező öböl található itt. Palma Novához, és Magalufhoz hasonlóan igen népszerű mallorcai célpontnak számít.
Sa Calobra egy népszerű, gyönyörű, szerpentinen, vagy Sollerből hajón elérhető öböl, Mallorca egyik legszebb természeti képződménye. Az ide való utazás legalább olyan nagy élményt nyújt, mint maga a lenyűgöző szépségű Sa Calobra, az akár a lenyűgöző szerpentineken, akár hajón, csodálatos öblöket látva történik. A kristálytiszta tengervíz 3-400 méteres sziklákkal van körbevéve.
A romos várhoz vezető népszerű túra után a tengerszint feletti 800 méteres magasságból fantasztikus panoráma-kilátás nyílik a tengerre, és a hegyekre. Az ide való séta az egyik legnépszerűbb mallorcai kirándulásnak számít. A vár romjai a 15. századból származnak. A túra Alaro településéről kb. 2 órát vesz igénybe, de ez attól is függ, hogy ki hányszor pihen meg megcsodálni a csodás panorámát.
Palma de Mallorca fő turistalátványossága a hatalmas, gótikus stílusban épült Palma Katedrális, melynek építése 1229-ben kezdődött, de csak 1601-re fejeződött be. A katedrális felújításában Gaudi is részt vett, de csak néhány ötlete került megvalósításra, ugyanis a kivitelezővel való vitája miatt a híres építész kiszállt a felújítási munkálatokból. A katedrális mellett a 14. századi, muszlim Almudaina-palota található.
A Bellver Kastély a tengerszint felett 137 méterrel található, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a szigetre. Az egyik Palma de Mallorca melletti dombon álló kastély 700 éve épült, a 18-19. században, és a 20. század közepén is börtönként működött. Bizonyos becslések szerint a Franco-diktatúra idején legalább 60 ezer embert végeztek itt ki. Remek állapotban van, ránézve nehéz elhinni, hogy már 700 éves. Ma múzeum működik benne.
A volt arab fürdő Mallorca fővárosának egyetlen építménye, amely megmaradt a muszlim építészet alkotásaiból. A XI. században, valószínüleg egy muszlim főnemes palotájának részeként épült. Az idők szelét mára csupán a főterem, ahol meleg fürdők voltak, és egy téglalap alakú mellékterem vészelte át. Az Arab fürdő a Cán Fontirroig kertjeiben, a Can Serra 7. szám alatt található, a belépőjegy ára 1,50 Euró, gyermekeknek ingyenes.
Mallorcán számos szép cseppkőbarlang található, amelyek közül a Sárkánybarlangot emeltük ki. A Porto Cristotól 1,5 km-re, délre található híres barlangban megcsodálható a Martel tó, ami a világ egyik legnagyobb földalatti tava - 177 méter hosszú, és 40 méter széles. A tavon csónakázni is lehet, és közben nézni a cseppköveket, a természet egyedi csodáit. Az egész évben látogatható cseppkőbarlang szépségét még csodálatosabbá teszi a fantasztikus kivilágítás. A túra részeként élő klasszikus zene is szól. A Sárkánybarlang hűvös levegője felüdülést jelenthet a forró nyári napokon. A belépő ára 8,5 Euró, de az élmény felbecsülhetetlen.
Bár Soller önmagában is igen szép, a fő élmény az odajutás: a kis nosztalgiavonat hegyeken, völgyeken megy át, és a sziget nagy része látható az út során. A vonat a Placa de Espana állomásról indul, 10 perc gyaloglásra Palma de Mallorca óvárosától. A jegyár 7,2 Euró. Sollerben megcsodálhatjuk az igazi Mallorcát, távol a turisták nyüzsgésétől. A városkában járva fantasztikus élményben lehet része az utazónak, sok, ma is látható épület a 14. századból való.
A Formentor-félsziget Mallorca északkeleti partjánál található. A világítótoronyhoz vezető kb. 20 km-es vadregényes, és egyben veszélyes út, és a kilátás a világítótoronyból is egyszerűen leírhatatlan. Tiszta időjárás esetén akár 60 km-re is ellátni.
A mallorcai Marineland az első, és legjobb delfinárium Spanyolországban. A park fő attrakciójának a világszerte híres delfinshowk számítanak, de rendkívül szórakoztató papagájshowkat is megtekinthetnek itt az érdeklődők. Cápák, pingvinek, és számos tengeri hal is van e csodálatos helyen. A hüllőházban pedig boákat, anakondákat, és pitonokat csodálhatunk. Az odajutás nagyon könnyű: Palma de Mallorcából és több másik városból is számos buszjárat érinti a delfináriumot. A felnőttjegy 21, míg a gyerek 14 Euróba kerül.
Európa egyik legnagyobb és legjobb aquaparkja, rengeteg, különböző nehézségű, gyorsaságú, és "félelemkeltési fokú" csúszdával, és 16 medencével, a gyerekek számára külön részekkel. A felnőtt jegy 21, míg a gyermek 13 Euróba kerül. Palma városából a 23-as busszal lehet eljutni ide, de külön Aqualand buszok is közlekednek.
2007. április 25.-én adták át Spanyolország legújabb metróvonalát, a mallorcai metrót, mely két év alatt, 120 millió Euróért készült el. A mallorcai metró a mallorcai egyetem Campusát köti össze Palma de Mallorca városközpontjával, ahol a metro a solleri vasúthoz is csatlakozik. A szerelvények 13 percenként közlekednek, a 8,5 kilométeres metróvonalnak 9 állomása van. A metró az állomások között a 90 km/h-ás sebességet is eléri. Az illetékesek évi 3 millió utasra számítanak.
Mallorca történelmében éppúgy tükröződnek, az évezredek folyamán változó, Földközi-tenger térségében lévő hatalmi viszonyok, mint a viszonyok változása a középkori, európai uralkodóházak és Spanyolország újabb fejlődése között, a Franco diktatúrától a demokráciáig.
Mallorca már sok idővel azelőtt, mielőtt a Baleárokat görög és szicíliai írások-ban először említik és ez által okiratilag a történelembe beléptek, lakott terület volt. A leletek Krisztus előtt a 6. évezredre mutatnak, amelyben valószínű,hogy települő csoportok , a mai Franciaország részéről jöttek a szigetre. Eredetileg a barlangkultúrát követte az úgynevezett Talaiot kultúra, melynek elnevezése a kerek őrtorony (arabul, mint mallorcaiul: Talaia) terméskő építéséből ered, amely még a római időig, a Baleárokon települő formának tűnt. Mivel a tetők fala és támasz szerkezete egymásra rétegekbe rakva, sziklatönkökből állt, a későbbi évszázadokban, a lakosságnak ház és templom építéséhez való anyag-tartalékként szolgáltak. Ez mutat arra, hogy Mallorcan ugyan több mint 200 Talaiot falu maradványokat találtak, de mégis csak a Capocorp Velli Talaiotsok Llucmajor és Cala Pi közt, Ses Paisses Artánál és Son Fornes Montuirinél, mint említésre méltó maradványok maradtak meg, amelyek egy falu struktúráját mutatják fel.
Habár Menorcat és Ibizat a főniciaiak (punok vagy karthágóiak - mai Tunézia) amelyek abban az időben a nyugati Földközi-tengert uralták, már Krisztus előtt a 7. században elfoglalták, Mallorcat mégis megkímélték.
Mindazonáltal a Mallorcaiak parittyásként dolgoztak a karthágói uraságnak. Mivel a Baleárokon ez a munka gyerekkortól gyakorolva volt, a fiatal férfiak kitartóan dolgoztak. Sőt, még a szigetcsoport elnevezése is hihetően a lakosság parittya művészetére mutat vissza (görögül: ballein = dobni). A parittyások nemcsak a punok oldalán harcoltak, Hamilkar és Hannibal uralkodása alatt, hanem a végén a római Scipios csapathoz is csatlakoztak, akik elfoglalták és szétrombolták Karthágót. A Palmai Almudaina palotánál, a parkban lévő parittyás álló képe az ókori hostettekre emlékeztet.
Karthágó hanyatlásával egy hatalmi vákuum fejlődött ki, amely egy rendkívüli csoporthoz sem csatlakoztatta a Mallorcaiakat és így kalózoknak használták őket.
Ez a haszonhajtó tevékenység a római kereskedő hajókat sem hagyta bántat-lanul, ami a bosszús rómaiakat dühbe hozta és ez végül Krisztus előtt 123-ban, a Baleárok elfoglalásához vezetett. Ezzel egy több mint 500 éves békés kor-szak kezdődött, római igazgatás alatt. Harci veteránok és száműzöttek vándo-roltak be Rómából és egész Olaszország területéről. Pollenciat (ma: Alcudia), Incat és Palmat megalapították,egy összekötő hadút-még mindig a sziget főközlekedési útvonala-épült fel és így egy virágzó export gazdaság fejlődött ki.
A saját olívafákból nyert olajak, agyagedények és kerámiák kerültek a külföldi piacokra. Az új időszámítás szerinti első évszázadokban, a Baleárokon is kialakult a kereszténység. A még mindig megközelíthető San Marti barlang (Las Gaviotasnál) a korai keresztényi gyülekezetnek menedékhelyként szolgált az üldözés elől, amíg a kereszténység ki nem bontakozott.
A Pax Romana, a Baleárok meghódításával és a messzire menő római alaku-latok pusztításával fejeződik be 430-ban a vandálok által. Száz évvel később Ostrom elválasztotta a vandáluraságot Bizanctól és Mallorcat harci alapul hasz-nálta a gótok ellen, a spanyol szárazföldön. Ugyanakkor Bizanc elvesztette az észak afrikai birtokokat és ezek az előrehaladt arab hadsereg (berberek) ural-ma alá kerültek, amelyek hajóhadai a 8. évszázadban először a Baleárok előtt bukkantak fel. Az ezt követő fosztogatási fázis és a kölcsönös kalózkodás Mallorca hódításáért az arabok által (akik időközben egész Spanyolországot, a korábbi nyugatgót birodalmat bekebelezték) 902-ben véget ért.
Több mint három évszázadi arab uralkodás alatt orientális kultúra bontakozott ki a szigeten. A berberek hagyatékai: az öntözött gyümölcs- és zöldségtera-szok, mindenekelőtt a déli-nyugati partnál, a narancs és mandulafa kultúrák, valamint a kerti berendezések a villák és a paloták körül, amelyeket még ma is láthatunk Esporlesben (La Granja) vagy Alfabiaban. Sok arab helységnevek maradtak meg az évszázadok folyamán, mint például Alcudia, Algaida és Alaró, de még az idegennek hangzó elnevezések is, mint Andratx, Forna-lutx, Binisallem, Banyalbufar és Biniaraix. Arab időkből való épületek, a Palmai Banys Arabes kivételével, a saját eredeti formájukban már nem láthatók.
Miután az összeválogatott keresztény hadsereg 1229 végén, visszahódította Mallorcat, az iszlám "pogányok" eluzése következett. Az utolsó nyugatgót bástya Asturiaban, a Biskaya partnál, a Reconquista (arab elleni harcok) kiindulópontja volt, amely elsősorban észak Spanyolországot (Galíciát, Leont, Navarrat, Kasztíliát, Aragont és Katalóniát) szabadította fel a berber uralom alól. A 13. század elején, Barcelona, Tarra-gona, Zaragoza területén Aregón és Katalónia egyesült királysága már létezett, amelyhez a mai Franciaország területein lévő tartományok (Montpellier, Rousillon, Provence) tartoztak. A partok és a kereskedelmi hajók veszélyes fenyegetése, amelyeket a Mallorcan működő arab kalózok folytattak, az akkori I. Jaume királynak egy további ellenséges inváziót jelentettek, (ezelőtti próbálkozások sikertelenül végződtek) amely ugyanakkor keresztes háborút kívánt.
Így szállt partra Santa Ponca öblénél, 1229 szeptemberében, három érsek és csapata közreműködésével, 150 hajóval és 13.000 férfi harci hatalmával. Az ellene küldött arab erőket legyőzték és Palma (arabul: Medina Mayurca) három hónapos ostroma elkezdődött. 1229 szilveszter napján, Almudainaban fogadta el a fejedelem kapitulációját. Az ezt követő fosztogatás alatt a legtöbb arab szent épületet elpusztították, ezek közt a főmecsetet is. Ezeken az alapfalakon nemsokára megkezdték a még ma is gyönyörű szép katedrális építési munkálatait. Az új kereszténység, a következőévekben a túlélő arabok elűzésével vagy integrálásával bontakozott ki. A felsőbb rendű berberek alapbirtokai és palotái az új uraság kezébe kerültek. Menorca harc nélkül alávetette magát és elkerülte még évtizedekre a háborús váltságdíj fizetését. Eloször a 13. század végén kellett az araboknak a szomszéd szigetet elhagyni.
I.Jaume hódító, még az uralkodás ideje alatt intézkedett a katedrális kezdeti felépítéséről, valamint az alapkő letételéről a Bellveri kastélynál és az Almudaina átépítéséről királyi palotává. Halála után 1276-ban királysága a két fia közt lett elosztva. Pedro megkapta a spanyol szárazföldi birtokokat, a fiatalabbik testvére Jaume, pedig a Baleárokat és a Délfranciaországi vagyont. Az öröklési elosztás után Mallorcan új királyt választottak, aki erősen a sziget fejlődését szorgalmazta. 1298-ban Menorca II. Jaume király uralma alá került és mielőtt 1311-ben I. Sancho király át vette a vezetést, befejeztette a Bellveri várat, felépíttetett Sineuban egy királyi palotát, elkezdték Palmaban a Szent Ferenc templom építését és egy pár mai fontos várost, mint Felanitx, Llucmajor, Manacor, Petra.
II. Jaume utódja, 1324-ben halt meg 13 év uralom után és a testvére fia III. Jaume néven vette kezébe Mallorca sorsát. A sziget tengerhajózást és kereskedelmen alapuló gazdasági fejlődést ért el. A régi, örökségbol eredő problémák azonban nem lettek megoldva. Az Aragoni IV. Pedro igényt tartott Mallorca koronájára, 1343-ban Pegueranal partra szállt és legyőzte a Mallorcai csapatokat. A király elmenekült a francia tartományára és bosszút tervezett. Eladta a Montpellier régiót a francia királynak és a bevétellel egy hadsereget készített fel, hogy visszatérhessen Mallorcara. Először sikerrel járt, de a szigetet nem tudta megtartani, ugyanis a Llucmajori elvesztett csatában III. Jaume elesett. Az özvegyének és a gyerekeinek a Bellveri vár állami börtönként szolgált. Mallorca elvesztette az alig évtizedeken át tartó függetlenségét és az 1975-i szárazföld demokratizálásáig kellett magát gyámság alá helyeznie. Az autónomia elvesztésével, a lakosság az Aragoni új uralommal szemben adó kötelessé vált. Ez mindig lázongáshoz vezetett.
Az alattvalók és a sziget főúri rendje között is véres viták keletkeztek. De mégis folytatódott, a már III. Jaume király uralkodása alatt kezdődő Mallorca előre haladása és így a város a nyugati Földközi-tenger legfontosabb kereskedelmi központjává vált. Így alakult meg, kb. a 15. században a Sa Llotja kereskedelmi tőzsde, amely egy gótikus templomi hajóhoz hasonlított.
A 15. század vége felé a történelmi események Mallorcanak újból hátrányt jelentettek. A törökök elérték az uraságot a keleti Földközi-tenger felett, hatást gyakoroltak a keleti kereskedelem hanyatlására és még Észak Afrika területeire is letelepedtek. Innen vonták be kalózokkal a nyugati Földközi-tenger kereskedelmi útjait. V. Habsburgi Károly sikertelen próbálkozása után (I. Spanyolországi Károly 1469-i házassága összekötötte Aragon királyságát a Baleárokkal és a Kasztíliaiakkal) hogy a törököket nyílt tengeri csatával legyőzze, inkább felemelte őket egy háborítatlan tengeri hatalommá és a 16. század közepén kirabolták a Földközi-tenger országainak városait. Mallorcat sem kímélték. Több helységet, mint például Andratxot, Alcúdiat, Pollencat és Sollert is a kalózok raboltak ki.
A törökök Mallorca öbleit és barlangjait búvóhelyként használták további próbálkozásokhoz. A "török időből" származnak a sziget körül található őrtornyok és védőtornyok (Talaias) is.
Az 1571-i Lepantoi tengeri ütközettel, amikor az európai államok szövetségei kiküzdötték a győzelmet a török hajóhad ellen, sikerült lecsökkenteniük a kalózkodást és a tengeri beavatkozásokat, habár még rejtett fenyegetésekkel számolniuk kellett. Ezek a 19. században tűntek el teljesen.
Ugyanakkor Mallorca (Amerika felfedezése után, a stratégiai és gazdasági főérdekek elraktározása a Földközi-tenger területéről az Atlantikra és az új nyugati gyarmatokra) a világpolitikai események pereme felé indult. Habár a spanyol örökösödési háború (V. Philipp Bourbone Mallorcan elnyerte a sziget vezetését) összefüggésével (1701-1713) még egyszer lázongás keletkezett, ezután nem következtek be más fontos változások. Ellenben Menorca, a szomszéd sziget, az elkövetkezendő 100 évben többször (angol és francia) tulajdonosokat váltott és először 1802-ben adták végleg Spanyolországnak.
Mallorcan mégsem következett be újból a korábbi átélt gazdasági virágzás. Járványok, belső politikai vitatkozások, országból való menekülések és más okok megakadályozták a folyamatos gazdasági fejlődést. Mallorca vitorlás hajói, úgy mint azelőtt megtalálhatóak voltak a világtengeren, sőt 1833-tól már rendszeresen a Barcelona és Palma közti útvonalon. A gőzhajói utazás megjelenésével Mallorca elvesztette az egyetlen tengeri munkaterületét.
Változó évek és majdnem a teljes fennállott szőlővessző megsemmisülése után, sikerült a Mallorcai mezőgazdaságnak, a 19. század végén átállni a mandulafák ültetésére és a gyümölcs-és olívatermés termelésére. A gazdasági felépüléssel lassan elkezdődött a turizmus, elsősorban belföldről, Nagy Britanniából, de más országokból is látogattak a szigetre.
Miután az első világháború szinte alig hagyott nyomokat Mallorcan, eltekintve a szép nyereményektől, amelyek a mallorcai Juan Marchnak háborúvezető hatalmakkal való üzletelésekből jutott, megszakították a polgárháborút és az ezt követő 2. világháború a sziget fejlődését készítette elő. Mallorca a polgárháború idején túlnyomóan Franco mellett állt, melynek katonai akciói nagy részben Juan March által lettek finanszírozva. Republikánosok és fasiszták közti harcok viszonylag rövid időre bukkantak fel, viszont számos pusztításokat és áldozatokat követeltek. A német-olasz szövetség szimpátiája, ugyanakkor Spanyolország hivatalos semlegessége is, Mallorcanak a második világháborúban egy kis mellékszerepet jelentett. A sziget, a háborús cselekedetektől továbbra is érintetlen maradt.
A Franco korszak egyik jele a társadalom és az állam szigorú igazítása volt a Madridi hatalomnak. Regionális érdekek és törekvések el lettek nyomva. Ehhez hozzátartoztak a kasztíliaitól (Castellano a hivatalos nemzeti nyelv) eltérő regionális nyelvek. Mallorcanak ez a Mallorcai nyelv eltávolítását jelentette, a katalán spanyol elfajzását (Barcelonai részen), amely 1229, I. Jaume hódításával a szigeten elterjedt és utána külön tovább fejlődött a nyilvános életen kívül.
Mivel a turizmus fellendülése az utolsó 15 évben a Franco korszakot követte, Mallorca független nyelve és az ezen alapuló kultúra, számos látogató által sok ideig szinte észlelve sem lett. Sot inkább a Baleárok nyelvileg is úgy tűntek, mintha Spanyolország integrált részéhez tartoztak volna. Egy másik szemszög a turizmusi kiterjedés feltevésére vonatkozik: a fasisztikus diktatúrai uralom stabilitása a külföldi tőke befektetési készségét segítette elő a mallorcai jövedelmi tárgyakban.
1975-ben Franco halála után és a demokráciába való átmenet (a szociáldemokrata évek után, 1996 óta tartózkodóan vezetett) a monarchia alkotmánya alatt sem változtatott semmit az egyszer megkezdett, kiterjedő idegenforgalmi politika útján. Ellenkezőleg a szövetséges államforma, új politikai állandósításával, Mallorcan, nagy érdeklődéssel hatott a turisztikailag orientált ingatlan- és építőiparra.
1983-ban a Baleárok elértek, mint azelőtt Spanyolország más régiói, egy autonom állapotot. A vidéki kormány azóta járandóságot birtokol, amelyekkel a saját Baleári igazgatási szervek 1349 óta nem rendelkeztek.
A Mallorcai nyelvjárás ma Mallorcan a Castellanoi, irodalmi spanyol elott hivatalosan az elso nyelv és például a hivatalokban is a valóságos spanyolt kiszorította. Az iskolákban a Mallorcai és a Katalán nyelv is oktatva van.
Mallorca Európa közepén helyezkedik el. A pár évvel ezelőtt a még különálló 125 V-os elektromos csatlakozások mára eltűntek. Minden szálloda és minden Finca (üdülő ház) rendelkezik az ismert 2 pólusú "Európai dugaszoló aljazattal". Csupán csak a védőérintkezős villás dugónál vannak eltérések Magyarországhoz képest - itt szükség lenne egy adapterre, amelyet egy pár euróért majdnem minden üzletben meg lehet vásárolni.
Mivel Spanyolország az EU belpiacához tartozik, az EU tagországokból utazóknak nem kell a határon vámot fizetniük. Mindegy, hogy valaki repülővel, autóval vagy autóbusszal utazik Spanyolországba, csak kivételes esetben találkozna vámellenőrzéssel.
Ha valaki azokból az országokból utazik be, amelyek nem tartoznak az EU-hoz, természetesen azokra érvényesek a határok és a vámellenőrzések.
A személyi papírok ellenőrzése az EU országokon belül elvileg elmarad, de az útlevelet szükséges az utazóknak magukkal vinni. Valamilyen okból megtörténhet, hogy a repülőtéren vagy a határon ellenőrzést tartanak és Spanyolországban is szükséges az útlevél az igazoltatáshoz.
A szállodában való bejelentkezéshez is kérik a személyi papírokat. Utazás előtt érdemes megnézni az útlevél lejárati dátumát. Az útlevélnek (a beutazástól számított) még legalább 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Ha valaki egy kaszinót látogat meg, vagy be szeretné váltani utazási csekkét, szüksége lesz az útlevelére.
Aki egy járművet szeretne kikölcsönözni, az útlevélen kívül fel kell mutatnia a jogosítványát is. Egy nemzeti jogosítvány elegendő, nincs szükség a nemzetközi jogosítványra.
Egy régebbi tanács: ha valaki autóval utazott Spanyolország területére, elegendő volt a papírok másolatait magával vinnie, de ez már nincs érvényben. Balesetnél vagy közlekedési ellenőrzésnél a spanyol rendőrség az eredetieket szeretné látni.
Ami nálunk szokás, hogy a számlaösszegeket felkerekítjük és utána szólunk a pincérnek "jó így" Spanyolországban ez nem e szerint működik. Ha ismeri a pontos számlaösszeget adjon hozzá egy kis borravalót, amit utána a pincér hallgatva eltesz.
Minden más esetben, amikor valaki számlát kap, helyezze a pénzösszeget a fizető tányérra és várja meg a visszajárót. Ha valaki az étellel vagy a kiszolgálással nem elégedett, hagyja kb. a számlaösszeg +5%-át a fizető tányéron, ha kitunő volt az étel vagy a kiszolgálás akkor adjon +10%-ot. De ne többet, hisz biztosan senki nem akarja az ottani szokásokat elrontani.
A mai napig a posta egész Spanyolország területén, különösen Mallorcán egy "zűrzavar", amin sírni vagy nevetni lehet. A főposta mellett a Palma nagyváros csupán 5 más állandó postahivatallal rendelkezik, amelyek csak hétfőtől péntekig - mindig délelőtt - vannak nyitva.
Hogy a forgalmat jobban ellássák, ezek mellett működnek még a gördülő postahivatalok. Ezek állandó napokon, határozatlan ideig állnak a város különböző pontjain. A kisebb városokban található egy postahivatal, ugyanúgy határozott nyitvatartási idővel, kisebb helységekben pedig egy levélszekrény, olykor még az sem.
Palmában és máshol is sok helyen látni lehet sárga, kerek levélládákat a királyi jelképpel ellátva. A legjobb, ha nem dob bele semmit, mert ami a postafeladvánnyal történik, és hogy az milyen gyorsan lesz elszállítva, az postatitok.
Különösen az mutat arra, hogy Palmában ezek a postaládák nincsenek időbeli távolságban kiürítve, hanem valamennyien "egy időben" hétfőtől péntekig 14 órakor és szombaton 13 órakor, ami személyzet-technikailag alig elképzelhető.
Postadíj:
A levelezőlapok és a levelek Spanyolországon belül 27 centbe kerülnek, Európába 52 centbe és Európán kívűl 77 centbe.
Az országban az alábbi betegségekkel kell kiemelten számolni
Javasolt oltás
Javasolt oltás bizonyos területeken vagy fokozottabban veszélyeztetett utazóknak.
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik
Javasolt emlékeztető oltás
Ha az utazásról való hazatérés után valamilyen betegséget észlel, mielőbb keressen fel szakorvost!
Tetanus és diftéria elleni oltásból 10 évente ismétlő oltás szükséges. Amennyiben 10 éve nem kapott diftéria és tetanus elleni védőoltást, annak felvétele javasolt. Továbbá utazás előtt javasolt a szükséges, kötelezően kapott gyermekkori védőoltások megismétlése.
A fenti leírások általános információt tartalmaznak. Utazás előtt legalább egy hónappal keresd fel háziorvosod vagy az hozzád legközelebbi megyei oltóközpontot és kérj tanácsot, valamint szükség esetén védőoltásokat. A konzultáció során az orvos személyre szabott információkkal lát el és az eddigi betegségeidet (pl. allergia), oltásaid figyelembe véve írja fel a gyógyszereket, védőoltásokat. Terhesek, gyermekek, krónikus betegségben szenvedők számára az orvosi konzultáció elengedhetetlen. Amennyiben utazás előtt egy hónapnál kevesebb idő áll rendelkezésedre, akkor is érdemes felkeresni háziorvosod, illetve a megyei oltóközpontot, hogy a megfelelő információt megkaphasd a betegségek lehetséges megelőzéséről.
