Változó évek és majdnem a teljes fennállott szőlővessző megsemmisülése után, sikerült a Mallorcai mezőgazdaságnak, a 19. század végén átállni a mandulafák ültetésére és a gyümölcs-és olívatermés termelésére. A gazdasági felépüléssel lassan elkezdődött a turizmus, elsősorban belföldről, Nagy Britanniából, de más országokból is látogattak a szigetre.
Miután az első világháború szinte alig hagyott nyomokat Mallorcan, eltekintve a szép nyereményektől, amelyek a mallorcai Juan Marchnak háborúvezető hatalmakkal való üzletelésekből jutott, megszakították a polgárháborút és az ezt követő 2. világháború a sziget fejlődését készítette elő. Mallorca a polgárháború idején túlnyomóan Franco mellett állt, melynek katonai akciói nagy részben Juan March által lettek finanszírozva. Republikánosok és fasiszták közti harcok viszonylag rövid időre bukkantak fel, viszont számos pusztításokat és áldozatokat követeltek. A német-olasz szövetség szimpátiája, ugyanakkor Spanyolország hivatalos semlegessége is, Mallorcanak a második világháborúban egy kis mellékszerepet jelentett. A sziget, a háborús cselekedetektől továbbra is érintetlen maradt.
A Franco korszak egyik jele a társadalom és az állam szigorú igazítása volt a Madridi hatalomnak. Regionális érdekek és törekvések el lettek nyomva. Ehhez hozzátartoztak a kasztíliaitól (Castellano a hivatalos nemzeti nyelv) eltérő regionális nyelvek. Mallorcanak ez a Mallorcai nyelv eltávolítását jelentette, a katalán spanyol elfajzását (Barcelonai részen), amely 1229, I. Jaume hódításával a szigeten elterjedt és utána külön tovább fejlődött a nyilvános életen kívül.
Mivel a turizmus fellendülése az utolsó 15 évben a Franco korszakot követte, Mallorca független nyelve és az ezen alapuló kultúra, számos látogató által sok ideig szinte észlelve sem lett. Sot inkább a Baleárok nyelvileg is úgy tűntek, mintha Spanyolország integrált részéhez tartoztak volna. Egy másik szemszög a turizmusi kiterjedés feltevésére vonatkozik: a fasisztikus diktatúrai uralom stabilitása a külföldi tőke befektetési készségét segítette elő a mallorcai jövedelmi tárgyakban.
1975-ben Franco halála után és a demokráciába való átmenet (a szociáldemokrata évek után, 1996 óta tartózkodóan vezetett) a monarchia alkotmánya alatt sem változtatott semmit az egyszer megkezdett, kiterjedő idegenforgalmi politika útján. Ellenkezőleg a szövetséges államforma, új politikai állandósításával, Mallorcan, nagy érdeklődéssel hatott a turisztikailag orientált ingatlan- és építőiparra.
1983-ban a Baleárok elértek, mint azelőtt Spanyolország más régiói, egy autonom állapotot. A vidéki kormány azóta járandóságot birtokol, amelyekkel a saját Baleári igazgatási szervek 1349 óta nem rendelkeztek.
A Mallorcai nyelvjárás ma Mallorcan a Castellanoi, irodalmi spanyol elott hivatalosan az elso nyelv és például a hivatalokban is a valóságos spanyolt kiszorította. Az iskolákban a Mallorcai és a Katalán nyelv is oktatva van.